Mennyi téradat!

Akár az épített környezet alakításáról, akár alkalmazásfejlesztésről, térségi tervezésről vagy okos város projektekről van szó, egyre nagyobb szerepet kap a téradatok vizualizációja és elemzése. Január 30-án a LED – Lechner Education telt házas rendezvényén négy, a térinformatikai és az adatvizualizációs eszközöket napi szinten használó szakértő mutatta be saját munkamódszereit és eredményeit.

A téradatok vizualizációja és elemzése került fókuszba a Lechner Tudásközpont január 30-án, hatodik alkalommal megrendezett LED – Lechner Education eseményén. A térségi tervek, fejlesztések és stratégiák kidolgozásához egyre több települési szintű adat válik elérhetővé, ezek adatbázisba rendszerezésének, megjelenítésének és elemzésének kulisszái mögé pillanthatott be közel 90 érdeklődő.

Dr. Nagy András, a Lechner Tudásközpont téradat-elemzési szakértője 1998-óta foglalkozik az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerrel (TeIR). Az Adatok aranybányája című előadásból kiderült, hogy az alkalmazással gazdasági, társadalmi, környezeti adatokból készíthető térkép, diagram - például a természetes szaporodás alakulásáról vagy a borvidékek környezetében előforduló ittas balesetek arányáról. Az idősoros elemző alkalmazással animáció is kérhető, amely alapján látványosan megfigyelhetőek bizonyos tendenciák az évek múlásával.

A Helyi munkaerőpiacok körülhatárolása nagy felbontású földrajzi adatokkal című előadásban Tir Melinda a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatási asszisztense az MTA KRTK Adatbankjában rejlő lehetőségeket mutatta be. A 45 500 számlálókörzetet (egy számlálókörzet körülbelül 200 embert jelent) tartalmazó GEO adatbázis célja a mikroszintű adatokat használó kutatások támogatása. Melinda a Szirákról való ingázás példáján keresztül mutatta be a körzetek közötti közlekedési kapcsolatok vizsgálatának eredményeit.

Devecseri Anikó a térségi tervezés szempontjából, gárdonyi példával illusztrálta a TeIR adatok felhasználásának sokszínűségét. Előadásából kiderült, hogy a népességcsökkenés területileg nem egyenletesen zajlik, sőt vannak olyan települések, ahol az országos tendenciákkal ellentétben a lakosságszám növekszik. A Gárdonyban élők száma - a növekvő népességű települések többségéhez hasonlóan - az odavándorlás miatt növekszik, azonban az e városba költözők jelentős része időskorú, így a település öregedési indexe az országos átlagnál rosszabb képet mutat. A település megyében betöltött szerepe, a lakosságszám változása, a térbeli folyamatok vizsgálata pedig jelentős szerepet kapott a település integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítése során is.

Az esemény zárásaként Korompai István, a Databánya szakértője az adatvizualizáció rejtelmeibe engedett bepillantást. A Starschema üzleti elemzőjeként térképekkel foglalkozó István többek között az „N”, vagyis a több mint két dimenziós megjelenítés lehetőségeiről, a térképek üzleti adatvizualizációban betöltött szerepéről, a hagyományos térképi megjelenések leggyakoribb formáiról és azok korlátairól beszélt A Városaink az "N dimenziós térben" - Az ország újrarajzolása című előadásban.

A kivételes érdeklődéssel kísért eseményt a TeIR adatainak felhasználásával készített, interaktív, online totó fűszerezte, melyből a közönség megtudhatta többek között azt is, hogy a hazai dohánytermelés háromnegyedét Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja, 2016-ban pedig Eger volt a legnépszerűbb vidéki színház. A LED – Lechner Education eseménysorozat követező alkalmán ismét egy, az épített környezet formálását meghatározó, nemzetközileg is aktuális projekt kerül terítékre.

Képek forrása: Lechner Tudásközpont / Kis Ádám